2015. Május 19 az MSZP. EFP álláspontja az FNA-ról

Belföld

2015. Május 19 az MSZP. EFP álláspontja az FNA-ról

Az MSZP-ben egyre gyakrabban vetõdik fel, hogy a pártnak át kellene vennie, de legalábbis alaposan megvitatnia “LÉT csoport” által másfél évvel ezelõtt javasolt “Feltétel Nélküli Alapjövedelem” koncepciót. A javaslatot, amely a gazdaság- és szociálpolitika ultraradikális átrendezését eredményezné, hamarosan a párt Választmányának két Bizottsága is tárgyalni fogja. (A koncepcióról készült közel 100 oldalas tanulmány itt, tömör összefoglalója pedig itt olvasható.) Az Ésszerûség és Felelõsség Platform szakmai és ideológiai alapon egyaránt elutasítja a Feltétel Nélküli Alapjövedelem koncepcióját.
 
A “Feltétel Nélküli Alapjövedelem” koncepció lényege röviden a következõ:
 
– Minden tartósan Magyarországon tartózkodó személy alanyi jogon, mindenféle elvárás nélkül kapjon az államtól egy bizonyos “jövedelmet”: a felnõttek 50 ezer forintot, a gyerekek 25 ezer forintot, a várandós édesanyák pedig 75 ezer forintot havonta.
 
– A feltétel nélküli alapjövedelem hozzávetõlegesen 7,5 millió felnõttnek, 1,9 millió kiskorúnak és 90 ezer kismamának járna, amely éves kiadásként 5100 milliárd forintot tenne ki, amely hatalmas összeg.
 
– A munkával rendelkezõ embereknek ez azt is jelentené, hogy a FNA-pénz megkapásával párhuzamosan a bruttó bérük 50 ezer forinttal csökkenne, és csak az e fölötti részt fizetné ki a munkaadója.
 
– A koncepciós három fõ pénzügyi fedezetet nevez meg: egyrészt a bevezetéssel egyidejûleg, minden foglalkoztató minden alkalmazottja után befizet az államnak egy LÉT-hozzájárulást (itt többféle verziót is vázol a tanulmány, a hozzájárulás minimumösszege havi 50 ezer forint lenne munkavállalónként.) A program másik fontos fedezete, hogy szinte az összes állami segély, transzfer megszûnne (vagyis sokak esetében egyszerûen az ellátási forma cseréjérõl lenne szó), a harmadik pedig, hogy a jövedelemadó újra progresszívvá válna.
 
– A koncepció kidolgozóinak számításai szerint az elõbb megnevezett források 761,4 milliárd forinttal kevesebb, mint a FNA bevezetéséhez szükséges összeg, azonban az elõterjesztõk tanulmányából az sajnos nem derül ki, hogy a hiányzó pénzt mibõl kívánják elõteremteni. Szó szerint a következõképpen hangzanak a tanulmány erre utaló kissé komolytalan mondatai: “761,4 milliárd forintot kellene e célra átcsoportosítani az államháztartás más – felesleges – elõirányzataiból.” … “Ehelyt nyomatékosan hangsúlyoznunk kell, hogy a LÉT javaslattevõinek nem feladata a 2015-ös költségvetés konkrét tételeinek összeállítása. Erre nem is vállalkozhatunk.”
Az Ésszerûség és Felelõsség Platform álláspontja az, hogy a FNA bevezetése mind gazdaságpolitikai, mind társadalompolitikai szempontból káros lenne. Az okok röviden a következõk:
 
1. A javaslat költségvetési fedezete még a koncepció kidolgozói szerint sincs biztosítva, még õk is csak reménykednek abban, hogy a pénz biztosítható erre. Olyan jövedelemátcsoportosítás pedig nem létezik, amellyel szinte mindenki nyer.
 
2. Azzal, hogy mindenki ingyen pénzt kap az államtól, ugyanakkor az aktív dolgozók munkabérét viszont csökkentik, jelentõsen lecsökken a gazdaságilag aktív és inaktív népesség közötti jövedelemkülönbség. Ez viszont a munkavállalásra való hajlandóság és motiváció radikális csökkenéséhez, a gazdasági teljesítmény visszaeséséhez vezetne. A káros hatás ott lenne a legnagyobb, ahol az alapjövedelem és a munkabér közötti különbség a legkisebb.
 
3. A munkaadókat terhelõ új járulékteher (havonta, munkavállalónként legalább 50 ezer forint) igen nagymértékben ösztönözné a gazdasági szereplõket a feketefoglalkoztatásra. Ennek költségvetési kockázatával és a számolt bevételek elmaradásával még említés szintjén sem kalkulálnak a javaslat kidolgozói!
 
4. A koncepció együtt járna egy progresszív személyi jövedelemadó rendszer bevezetésével is. A rendszer még a korábbi progresszív adórendszereinkhez képest is jobban büntetné a legálisan keresõ, valós jövedelemmel bejelentett, magasan kvalifikált és nagy hozzáadott értéket nyújtó munkavállalókat, miközben minden korábban létezõ rendszerhez képest sokkal jobban jutalmazná a minimálbéren bejelentett vagy teljes mértékben feketén dolgozó munkavállalókat, továbbá a láthatatlan jövedelembõl meggazdagodott vagyonos embereket. Jelenleg az adóemelés ötlete nem bír támogatottsággal.
 
5. Azzal, hogy mindenki feltétel nélkül kapja meg az állami juttatást, pontosan visszájára fordíthatjuk azt az elmúlt években kedvezõ folyamatot, hogy az emberekben kezd egyre jobban kialakulni a személyes kötelezettség- és felelõsségtudat érzése. Például, az FNA-javaslat szerint a szülõ akkor is kapna a gyermeke után támogatást, ha nem járatná õt óvodába és iskolába; a munkanélküli akkor is kapna támogatást, ha közben nem végez közmunkát, sõt még csak nem is kísérel meg munkát keresni; a várandós anyuka akkor is kapna támogatást, ha közben nem jár el az elõírt terhes gondozásokra, egészségügyi vizsgálatokra; stb.. Ezek az ellenösztönzõk nagyon káros társadalmi és gazdasági következménnyel járnának hosszú távon!
 
6. A Feltétel Nélküli Alapjövedelem koncepció Európában már egyszer megbukott, az EU teljesen elvetette a kérdés tárgyalását. 2013. január és 2014. január között, egy éven keresztül valamennyi EU-tagállamban aláírásgyûjtés folyt annak érdekében, hogy az Európai Bizottság napirendre tûzze a javaslat tárgyalását. A 28 tagállamban összesen azonban csak 285 ezer darab aláírást sikerült összegyûjteni, miközben a kezdeményezés sikerességéhez egymillió aláírásra lett volna szükség.
 
dr. Kertész Krisztián                                      dr. Király György
 
  elnök, ÉFP                                                  alelnök, ÉFP

Leave a comment

Back to Top