Harc helyett a javak értelmes elosztása?

Harc helyett a javak értelmes elosztása?

Hírek

Címlap » Harc helyett a javak értelmes elosztása?

 Harc helyett a javak értelmes elosztása?

A feltétel nélküli alapjövedelem (NFA) kísérletet tesz a javak elosztásának értelmes és közös kezelési módjára. Magyarországon minimum 5-600 ezer aktív korút érint, de akár minden harmadik embert – hangzott el június közepén Budaörsön egy kerti beszélgetésen.

  1. július 4., hétfő

LD EM

Közélet

Budaörsi Napló: Harc helyett a javak értelmes elosztása? A feltétel nélküli alapjövedelem (NFA) kísérletet tesz a javak elosztásának értelmes és közös kezelési módjára. Magyarországon minimum 5-600 ezer aktív korút érint, de akár minden harmadik embert – hangzott el június közepén Budaörsön egy kerti beszélgetésen. 2016. július 4., hétfő

Budaörsi Napló:
Harc helyett a javak értelmes elosztása?

Az Első Magyar Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesületet 2011-ben jegyezték be budaörsi székhellyel. Tagjai számos programot szerveztek már társadalmi és szociális témákban és 2014-ben az FNA bevezetéséért az EU-s aláírásgyűjtés Magyarországon az egyesület kezdeményezte és bonyolítottak. Minden eddigi aktivitást, projektet önerőből, támogatás nélkül valósítottak meg.

Részlet az alapszabályból: „az Egyesület elsődleges célja, hogy bemutassa és népszerűsítse a Feltétel Nélküli Alapjövedelem bevezetésének lehetőségét a társadalom minél szélesebb köreinek. (…) A feltétel nélküli alapjövedelem egy gazdaságpolitikai eszköz, a társadalombiztosítás olyan javasolt rendszere, melyben a közösség összes tagja, alanyi jogon, minden további feltétel nélkül meghatározott összegű jövedelemre jogosult. A feltétel nélküli alapjövedelem annak a feltételhez nem kötött, a kormányzat által biztosított garanciája, hogy valamennyi polgár rendelkezik elegendő jövedelemmel alapvető szükségleteik kielégítése érdekében. (…)”

„A június 5-i svájci népszavazás 23 százalékos, óriási siker az FNA életében, annak ellenére, hogy sokan csak a 73%-os elutasítást látják. Holott végre sikerült az egész világ érdeklődését még jobban felkelteni a téma iránt” – mondja lapunknakSzentpéteri Györgyi, az  Első Magyar Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület (röviden FNA Egyesület)  elnöke és legfontosabb támogatója, Langer-Dombrády Évamária. akinek a budaörsi otthona  az egyesület székhelye június közepén egy igen érdekes és hasznos beszélgetésnek adott helyet. És ez a kerekasztal már nem az első ilyen alkalom volt a budaörsi egyesület szervezésében, rendre olyan vendégekkel, akik nem politikai céloknak szeretnének megfelelni a véleményük kifejtésével, hanem társadalmi, gazdasági tudományos érveket sorakoztatnak fel a feltétel nélküli alapjövedelem mellett.

A június végi összetett beszélgetés címe: „FNA és a munkaidő csökkentés”, a részt vevők pedig dr. Németh Tibor és dr. Bajka Gábor közgazdászok, a moderátor pedig Morva Judit, szintén közgazdász. De a hallgatóság is aktívan bekapcsolódott. Amit körbejártak: az ország leszakadó térségeinek a helyzete; az egyre növekvő munkaerőhiány okai és a kielégítetlen szükségletek.

A gépi civilizáció folyamatos, évszázados terjedésével két megállíthatatlan trend bontakozik ki az egész világon – mondta a bevezetőben dr. Németh Tibor pénzügyi szakközgazdász, az Eötvös József Főiskola docense. – Egyrészt szakadatlanul zsugorodik a gazdaság emberi munka szükséglete, másrészt a fogyasztásra szolgáló javak egyre nagyobb hányadát kényszerülnek a közvetlen munkarészvételtől függetlenül elosztani. Bármennyire igyekeznek is ezeket elkerülni a társadalmak, más út lehetetlen. Erre a két trendre a társadalmak elvben kétféle módon reagálhatnak. Vagy – mint eddig – mindenki harcol mindenki ellen, hogy ő személyesen előnyösen kerüljön ki ebből a küzdelemből. Vagy a társadalmak felismerik, hogy itt tartósan két megállíthatatlan folyamat működik, és ehhezn próbálnak értelmesen, és közösen alkalmazkodni.

Mindkét út egy irányba mutat, de nem mindegy, hogy milyen áron, mennyi konfliktussal, harccal, sőt vérrel, rombolással. Eddig a társadalmak az első utat követték, és mindenki harcolt mindenki ellen. Az FNA kísérletet tesz a javak elosztásának értelmes, és közös kezelési módjára. Ezt azonban ki kell egészíteni a másik trend értelmes kezelésével is. A munkaszükséglet további megállíthatatlan zsugorodásához meg kell teremteni a munkaidő ehhez igazodó előrelátó, szisztematikus csökkentését is. Ennek az a célja, hogy ne folytonos társadalmi harcokkal, hanem okos, közös cselekvéssel igazodjunk a gépi civilizációhoz.  Ez jelenti az FNA gondolat eddig hiányzó oldalát.

Az ország leszakadó térségeiben élőket a szegénység, a munkából, jövedelemből, a gazdaságból való kirekesztődés fenyegeti – erről már dr. Bajka Gábor, a Munkaügyi Kutató Intézet illetve az Országos Munkaügyi Központ volt főigazgató helyettese majd szakmai főtanácsadója fejtegette. – Jellemzők az alacsony iskolázottság; a területi, regionális zártság; a közlekedés nehézségei; a romló lakhatási helyzet; az egészségügyhöz, az oktatáshoz való hozzáférés nehézségei; a képességek, kompetenciák leromlása; a szükségletek visszafogása; a reményvesztettség; a társadalomból való kiilleszkedés beindulása. Különböző mértékűre becsülik az érintettek körét, 5-600 ezer aktív korútól az „ország harmadáig”. Azt valószínűsíthetjük, hogy a társadalom egyik legnagyobb problémája a szegénység, a társadalmi mobilitás hiánya (nem nagyon lehet ebből a helyzetből kikerülni). A gazdaság még munkaerő-hiányos helyzetben sem akarja-tudja ezeket az embereket foglalkoztatni. Végig kell gondolni, hogy az FNA ebben a helyzetben mit jelenthet, min segít, de az biztos, hogy kell egy társadalmi törekvés, elszántság, közmegegyezés a helyzet javítására, ennek egy eleme lehet az FNA.

Az előadó sorra vette az egyre növekvő munkaerőhiány okait, földrajzi, ágazati, szakmai vetületeit és azt is elemezte, mindez hogyan viszonyul a munkaszükséglet-csökkenés megatrendjéhez. Érdemes végiggondolni az FNA hatásait, az itt élők reakcióit ilyen térségekben! –hangsúlyozta. A harmadik részben pedig bemutatta, hogy a kielégítetlen szükségletek körében számos olyan van, amelyeket munkahelyhiány esetén az FNA-t kapó nem dolgozók el tudnának látni, vagyis igenis hasznos tevékenységet tudnának végezni és nem lennének a társadalom haszontalan tagjai. Ilyenek például a teljesség igénye nélkül a tisztaság, a takarítás, a kertgondozás, a házi segítségnyújtás, az apró házi javítások, kísérni a gyerekeket, időseket, gyerekek korrepetálása, közösségfejlesztés, családsegítés stb. a helyi igényeknek megfelelően.

Az egyesületről bővebben: https://www.facebook.com/FNA.hu/

Leave a comment

Back to Top