A Feltétel Nélküli Alapjövedelmek Bevezetése az Egész EU-ban 2020/2021. E.P.Kezdeményezés

Tegnap még csak vágytunk rá, ma már gondolkodunk róla,a holnap viszont elképzelhetetlen nélküle!

Ez a Feltétel Nélküli  Alapjövedelem.

Az igazi erő a szabad civil szervezetekben és azokban az emberekben rejlik, akik önzetlenül, mások iránt érzett szeretetből tesznek azokért az embertársaikért, akik mások segítségére szorulnak, vagy csak képtelenek saját maguk változtatni helyzetükön, hogy élhetőbb és kiszámíthatóbb életük legyen.  

Feltétel Nélküli Alapjövedelem ösztönözné az embereket a demokráciánk védelmére.

A változásért szükség van aláírásodra, amit itt megtehetsz: https://hu.eci-ubi.eu/   -Köszönjük  ❤


A "Feltétel Nélküli Alapjövedelmek Bevezetése az Egész EU-ban", (Start Unconditional Basic Incomes (UBI) Throughout the EU) egy Európai Polgári Kezdeményezés  2020.09.25. - 2021.09.25. -ben.

Az Első Magyar Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület  hasonlóan a 2013/14 évi EPK Kampányhoz (akkor a Kalózpárttal és más civil szervezetekkel közösen ),  ez alkalommal is az elindítója ennek a EP Kezdeményezésnek itt az országban.

Az egy évig tartó kampány folyamán amennyiben arra mód lesz (és miért is ne lenne), az Egyesület él majd a különböző pártok és szervezetek adta lehetőségekkel, velük és általuk igyekeznek teljesíteni mielőbb a szükséges aláírásmennyiséget sőt annál sokkal többet.

Az FNA Egyesület szervező csapata ❤

Alapjövedelem: zavarba ejtő eredmény született

A magyarok abszolút többsége egyetért azzal, hogy a magyar kormány minél előbb vezesse be a feltétel nélküli alapjövedelmet - derül ki a Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásból. (Domokos László 2020. június 9-i elemzése)

 

A magyarok többsége (80 százaléka) egyetért azzal, hogy az Orbán-kormány vezesse be az általános alapjövedelmet. Ezen belül 53 százalék szerint ezt a lehető leghamarabb meg kell lépni, míg további 27 százalék szerint ezt csak fokozatosan, az érintettek megkérdezésével lehet megtenni - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.
Az intézkedésre nemmel voksoló 20 százalékon belül az összes válaszadó 14 százaléka osztja azt a véleményt, hogy az alapjövedelem országos bevezetésére itthon azért nincs szükség, mert ilyen rendszer valójában még egy országban sem működik, így valószínűleg túl kockázatos volna elsőként ilyet lépni, míg 6 százalékuk úgy véli, hogy egy ilyen rendszer túl sokba kerülne az államnak.

az államnak.

A kutatásból az is kiderül, hogy a férfiak 51 százaléka ért egyet az alapjövedelem minél előbbi bevezetésével, további 25 százalékuk a megfontoltabb tempó mellett van. A nők esetében még nagyobb a támogatás: 54 százalékuk gyorsabban, 30 százalékuk lassabban, de ilyen irányba lépne. Ennek megfelelően az alapjövedelem ellenzői között több a férfi (24 százalék), mint a nő (16 százalék).

A válság elleni küzdelem jegyében világszerte sok helyen - így Magyarországon is - ismét előkerült a feltétel nélküli alapjövedelem (FNA), az utóbbi évek egyik legvitatottabb közpolitikai javaslata. E megoldás lényege, hogy az ország minden polgára jogosult egy rendszeres pénzösszegre, függetlenül életkorától, családi állapotától, munkaerőpiaci státuszától vagy más tulajdonságától. Támogatói szerint az alapjövedelem arra elegendő, hogy fedezze a közösség tagjainak alapvető szükségleteit: az étkezés és lakhatás költségeit. Az FNA pedig úgy kerülhetne beláthatóbb közelségbe, ha lényegében minden más szociális programot kiváltanának vele.

A megoldás ellenzőinek erős érve, hogy az FNA-t sokan egyszerűen az eddigi szociális juttatásaik helyett kapnák, másrészt sok célzott szociális program szűnne meg. A célzottságát tekintve pedig rossz hatékonyságú az FNA, miután mindenki ugyanannyi pénzt kap. Emellett az állami kiadások emelésével járhat, ami végső soron adóemeléshez vezethet.

Az FNA-t már a Nemzetközi Valutaalap is vizsgálta. A szervezet szerint a rendszer költségei attól függnek, hogy annak mértékét hol határozzák meg. Az IMF ezt a szintet - a példa kedvéért - az egy főre eső mediánjövedelem 25 százalékánál határozta meg. Ennek alapján megállapította, hogy a fejlett gazdaságokban egy ilyen szintű FNA költségei a GDP 6-7 százalékára, a fejlődő és feltörekvő gazdaságokban pedig a GDP 3-4 százalékára rúgnának.

Az FNA nem tévesztendő össze az államilag garantált minimális jövedelemmel, amely koncepcionálisan hasonló, ám igénybe vételéhez az állam további feltételeket szabhat (közmunka, rászorultság). A feltétel nélküli alapjövedelemnél az egyetlen követelmény a jogosultsághoz, hogy az egyén az ország állampolgára legyen.

Az eddigi leghíresebb próbálkozás Finnországban volt, ahol 2017 januárjában indítottak el egy kétéves kísérletet, amelynek keretében havonta 560 eurót juttattak kétezer, véletlenszerűen kiválasztott munkanélkülinek. Mindenki minden hónapban megkapta az 560 eurós alapjövedelmet, függetlenül attól, hogy talált-e munkát vagy sem. Csakhogy a kísérlet nem váltotta be a foglalkoztatottság növeléséhez fűzött reményeket. Ugyanakkor a programban részt vevők boldogabbak és egészségesebbek voltak, jobban bíztak a jövőben, mint a kontrollcsoport tagjai.

Ez azonban nem veszi el az ötlet népszerűségét, sőt a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságban egyre többen támogatják, mint egy lehetséges kezelési módot. Például Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) volt elnöke is fogalmazta egy véleménycikkében, hogy a legfontosabb kérdés a koronavírus-járvány okozta válság elleni harcban, miként tudja az állam a leghasznosabban elkölteni a rendelkezésére álló pénzt. A közgazdász pedig nem zárja ki, hogy az állásukat elvesztőknek állampolgári jogon alapjövedelmet biztosítsanak, ám elsődlegesnek a munkahelyek megőrzését tartja.

Egy nemrégiben publikált felmérés szerint az általános alapjövedelem kérdését azonosan ítéli meg mindegyik korcsoport és egyértelműen támogatják Európa-szerte, a fiatalok és a középkorúak 71, az 50 év felettiek 70 százaléka gondolja azt, hogy minden polgárnak járjon alapjövedelem.

A következő nagy próbálkozó Spanyolország, ahol az első alapjövedelmes támogatásokat idén júniustól fizetik a rászoruló 850 ezer háztartásnak, amelynek mintegy felében él gyerek is. Juttatási feltétel, hogy a család bevétele nem éri el a minimálbér összegét. Az intézkedés éves költségvetési vonzata évi 3 milliárd euró.

A magyarországi pártok közül 2015-ben elsőként a Párbeszéd Magyarországért elfogadta és programjába illesztette az alapjövedelem-koncepcióját.

A jelenlegi magyar kormány nem alapjövedelem-párti. Orbán Viktor kormányfő idén februárban úgy fogalmazott, hogy Magyarország adottságai miatt teljességgel lehetetlen az állampolgári alapjövedelem bevezetése - ez a segélyalapú gazdaságba való visszacsúszást jelentené. A miniszterelnök szerint az alapjövedelem bevezetése egy kommunisztikus-szocialisztikus gondolat. Majd március végén a parlamentben azt mondta: "Minden vitára emlékszem, ami erről szól, kell-e adni mindenféle teljesítmény nélkül a magyar embereknek 100 ezer forintot, és további 50 ezret gyerekenként. Minden magyar ember ki tudja számolni, hogy mibe kerül, hova kerül-e és hogy jó lenne-e".

Ezt kell tudni a kutatásról
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

A Napi.hu számára készített friss felmérés alapján ahogy valaki idősödik és közelebb kerül a nyugdíjkorhatárhoz, úgy válik számára mind fontosabbá a biztonságos megélhetés kérdése. Különösen az idősek (60 év felettiek) körében átütő az alapjövedelem támogatottsága: 62 százalékuk minél gyorsabban bevezetné, további 23 százalékuk pedig fokozatosan, az érintettek megkérdezésével lépne erre az útra. A középkorúak (40-59 évesek) körében összesen 77 százalék az ötlet támogatottsága, míg a fiatalok (18-40 évesek) esetén 79 százalék.

Az ellenzők minden korosztálynál látható kisebbségben vannak - arányuk a középkorúaknál a legmagasabb, ahol négyből egy ember tartozik ide.

Az iskolai végzettség szerint némi véleménykülönbséget talált a Pulzus kutatása. Mivel Magyarországon a magasabb végzettség érdemben magasabb várható jövedelmet is jelent, nem meglepő, hogy körükben a legkisebb az egyetértés az általános alapjövedelem bevezetése ügyében, de még ott is bőven meghaladja a kétharmadot (72 százalékot). A most zajló válság okozta munkahely- és jövedelemvesztés különösen érzékenyen érinti a középfokú végzettségűeket, valószínűleg ennek is köszönhető, hogy körükben az általános alapjövedelem támogatottsága a legmagasabb (84 százalék).

A nemmel szavazóknál az arányok fordítva alakulnak. A diplomások 28 százaléka nem támogatja a kormányzati tervet, a túlnyomó többségük egyértelműen politikai akciónak tekinti a lépést - ez az arány az alapfokú végzettségűeknél 20 százalék.

Az alapjövedelem ügyében nem látszanak komoly különbségek a budapestiek, valamint az ország más részén élők véleménye között. A településtípus szerinti bontás alapján ugyanis a fővárosban élők 86 százaléka támogatja ezt a megoldást, ezen belül 57 százalék mondja azt, hogy "minél hamarabb, annál jobb" lenne ez a kormányzati döntés.

Az ötlet támogatottsága a megyeszékhelyeken élők körében a legkisebb, de ott is eléri a 75 százalékot. Ezeken a településeken élők fő érve, hogy ilyen rendszer valójában még sehol sem működik (18 százalék), további 7 százalékuk gondolja úgy, hogy a bevezetés túl sokba kerülne az államnak - és ezzel az adófizetőknek.