Hogyan változtatná meg a Feltétel Nélküli Alapjövedelem a NŐK életét?

Horny 2017 1Nőnapi beszélgetés és „nőies” pályázat

 

Beszélgetés a 2021. március 8-i nőnap alkalmából (összefoglaló)

 

2021. március 8-án meghallgattam egy közel 2 órás ZOOM előadást három női mozgalom szervezésében.

Kíváncsi voltam, hogy szóba kerül-e a feltétel nélküli alapjövedelem, különösen ebben a pandemiás helyzetben, mely az egész világot kizökkentette megszokott bár amúgy is túlfeszített és igazságtalan világából.

A szervezők közös akciót, nemzetközi online sztrájkot hirdettek meg a nőnapra.

 

A ZOOM során vártam, hogy valaki említést tesz az FNA -ról….   Semmi.

Aztán valamikor a Chat-boxba mégis feltettem egy az FNA-val kapcsolatos kérdést.

(Kérdésem minden résztvevő felé a következő volt:

Szeretném a résztvevőket megkérdezni a feltétel nélküli alapjövedelemről. Nem gondoljátok-e, hogy ez nagy segítség lehetne, különösen a nők számára? Többé nem kerülnének nehéz és kiszolgáltatott helyzetbe. Nem lenne ez jó kampánytéma a szakszervezeteknek is, hogy harcoljanak az FNA-ért? Természetesen nem csak a nőknek, hanem mindenkinek.

Pontosan most zajlik az az Európai Polgári Kezdeményezés aláíráskampánya – 2022. március 25-ig – amely az FNA bevezetését javasolja minden tagállamban. Ti is terjeszthetitek az országotokban, hogy minél többen aláírják alá: sign.eci-ubi.eu ) https://eci.ec.europa.eu/014/public/#/screen/home

A kérdést a moderátor szóban feltette a vendégeknek.

Először hosszú csend, aztán nehézkesen páran hozzászóltak.

Zs. válaszol először. Utána B. majd K. Kevesebb mint 4 perc volt az egész!!! L  

A válaszokat hallgatva, látszott, hogy a magyar résztvevőknek nagyon fals fogalmuk van csak az FNA-ról. A külföldiek pedig egyáltalán nem is reagáltak a kérdésre.

Elszomorodtam. Hm, talán nem ártana, ha felvennénk a kapcsolatot ezekkel a szervezetekkel, és a szakszervezetekkel is és információs találkozást szerveznénk beszélgetéssel összekötve. Mert bizony az FNA az több mint egy ’ideiglenes passzív’ juttatás, ami ellentétben állna az ő munkájukkal.

Menjünk tovább….

 

A Budaörsi Önkormányzat pályázatára Egyesületünk egy ’nőies’ témával jelentkezett.

Abból indultunk ki, hogy a manapság oly gyakori ’nőügyek’ terén sok a félreértés/félrevezetés és a dafke-nem-megérteni-akaró-irány.

Pedig jó lenne elfogadni, hogy a nők legalább olyan sokszínűek, mint a virágok a réten. És ez így van jól. Ezt persze jó lenne, ha maguk a nők is észrevennék és elfogadnák. Nem lehet bennünket uniformizálni, mindenkitől ugyanúgy, ugyanazt elvárni. Állítsunk össze egy listát erről a sokszínűségről és vegyük tudomásul, hogy mi ugyanazt akarjuk, de mindannyian a magunk módján és semmiképpen sem akarunk ártani a másiknak. Itt mindenkinek helye van, legyen az egyedülálló, családos, gyerekszerető, feminista, leszbikus, nyugdíjas, emancipált, kozmopolita, háziasszony, karriernő, serdülő, klimaxos, etc.

A nők társadalmi fejlődését se felejtsük el, hiszen máig megtettünk már egy szép hosszú utat. Bár Amerikában a nőknek már korábban is voltak különböző szavazási lehetőségeik, de mégis 1893. szeptember 19-én Új-Zélandon kaptak a nők a világon először szavazati jogot. Ehhez képest Európában szinte már felfoghatatlan, hogy Svájc csak 1971-ben adta meg a nőknek ezt a lehetőséget.

Úgyszintén hihetetlennek tűnhet sokunknak, hogy milyen függő helyzetben éltek a nők még pár évtizeddel ezelőtt is itt Európában, például Németországban: „Az Alaptörvény (Grundgesetz, GG)3 1949-es hatályba lépéséig uralkodó patriarchális családképet felváltotta a házastársak partnerségén és egyenjogúságán alapuló felfogás. A GG 3. cikk (2) bek. kimondja, hogy férfiak és nők egyenlő jogokkal rendelkeznek; az állam támogatja egyenjogúságuk gyakorlati érvényesülését, és elősegíti a hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölését.”

„A BGB a hagyományos családmodellt alapul véve egészen 1977-ig előírta, hogy a feleség elsődlegesen a háztartásért, a férj pedig a család eltartásáért felelős. A reformtörvénynek köszönhetően ennek helyére a házastársak partnerségén alapuló felfogás (Partnerschaftsprinzip) került.”

Azt is nehéz mai fejjel felfogni, hogy ugyancsak a háborút követő évtizedekben a német házasságokban a nő csak a férj írásos engedélyével mehetett dolgozni. Persze, új korok, új problémák mely problémákkal a mai társadalomnak majd most kell megbirkóznia.

Egyesületünk egy újabb önkormányzati pályázathoz adott be anyagot, melynek alapos kidolgozása a pályázat megnyerése után történik majd. Azt viszont eldöntöttük, hogy abban az esetben is foglalkozunk a ’nőügyekkel’, ha esetleg pályázatunk nem lenne sikeres. A téma ugyanis súlyos és pályázat független!

„ESÉLYEGYENLŐSÉG = Ha a NŐK is megszűnnének a társadalom másodrangú emberei lenni. A Feltétel Nélküli Alapjövedelem egy megoldás az esélyegyenlőségre”        

Miért tartjuk szükségesnek ezt a témát felkarolni és beszélni róla.

Sok ember olyan munkát végez, amit nem fizetnek meg, de a nők gyakrabban kerülnek hátrányos, különösen nehéz és kiszolgáltatott helyzetbe. A Feltétel Nélküli Alapjövedelem bevezetése ESÉLYEGYENLŐSÉGET hozna a két nem, a férfi és nő között, és létbiztonságot nyújtana mindegyikőjük számára.

A nőknek (különös tekintettel a nagycsaládosokra, gyereket egyedül nevelő anyákra, nyugdíjasokra) biztonságot ad a szegénység, kiszolgáltatottság és reményvesztettség ellen.   

A létbizonytalanság, az egzisztenciális félelem és a munkahelyi stressz jelentős csökkenése az emberi életet kiszámíthatóbbá és kiegyensúlyozottabbá teszi. 

A nőkre nehezedő munkahelyi és otthoni mindennapos kényszer enyhül, a nők egyéni szabadsága, lehetőségei kiszélesednek (csökken a házasságon belüli kiszolgáltatottság is, a nők szabadon dönthetnek arról, hogy együtt kívánnak-e élni minden körülmények között a párjukkal, hiszen az anyagi helyzetük az FNA által biztosított!)

Az FNA megszünteti a NŐK teljes anyagi ellehetetlenüléssel járó munkanélküliségtől való félelmét is, mert van egy feltételhez nem kötött jövedelme.

Legyen a bármilyen korban, a kiszolgáltatottság megszűnésével, tágabb tere nyílna a kreativitásnak, az egyéni képességek kibontakoztatásának (tovább tanulhat, tovább képezheti magát) és a szolidaritásnak. Több időt tölthet családjával, gyermekei jövőjére nagyobb figyelmet szentelhet.

Az FNA lehetővé teszi, hogy azok a NŐK, akik családi okok miatt, (pl. kisgyerek, beteg vagy idős hozzátartozó ápolása) nem tudnak teljes munkaidőben dolgozni, részmunkaidőben vagy homeoffice-ban vállaljanak munkát anélkül, hogy a család megélhetését veszélyeztetnék.